Tinta Hitler ellen. Mario Armengol, karikaturista a második világháborúban

Tinta contra Hitler

Október 8-án a Museu Nacional d'Art de Catalunya Barcelonában (Spanyolország) megnyitotta a"Tinta Hitler ellen" című kiállítást Mario Armengol karikatúráiból és illusztrációiból, amelyet már 2024-ben a Museo Valenciano de la Ilustración y de la Modernidad (MuVIM) is bemutatott. A Tinta Hitler ellen című kiállításon most Barcelonában mutatják be annak az egyetlen katalán és spanyol

Vipera Mihály és a majom hibája boldog véget érő eredménnyel

Michael de Adder y el error del mono con final feliz

Kanadában nagy port kavart a The Chronicle Herald című napilapban és a Saltwire weboldalon szeptember 19-én megjelent karikatúra, amely a halifaxi polgármesteri címért induló emberek nagy számán gúnyolódott. A vicc egy majom képét használja a jelöltek ábrázolására. Michael de Adder"Nagyobb szavazólapra lesz szükségünk" című karikatúrája egy kopasz fehér embert és egy majmot ábrázolt

"Börtönbe került, mert kimondta a nyilvánvalót": Ashraf Omar egyiptomi karikaturista felesége beszél a sorsáról

Ashraf Omar

A The New Arabnak adott exkluzív interjúban Omar felesége, Nada Mougheeth beszélt az ügyéről, a helyzetének igazságtalanságáról és fájdalmáról, valamint a személyes nehézségekről, amelyekkel bizonytalan sorsa miatt szembesül. Havonta csak 30 percet láthatja a férfit. Ashraf Omar soha nem gondolta volna, hogy az arab világ legnépesebb országa kormányának ellentmondásos politikájáról készített humoros karikatúrái

Rasszizmus a labdarúgásban

Racismo

Rasszizmus. Karikatúra 07/09/2024 a CTXT-ben A rasszizmus a labdarúgásban, általánosságban szólva, néhány nappal ezelőtt lett forró téma, és ugyanolyan rövid ideig tartott, mint bármely más téma. Egészen addig, amíg újra meg nem történik. Ismét előkerült ez a téma, többek között bizonyos kijelentések, viselkedések és azok következményei miatt a vidéken kóborló rasszisták számára. Nem

A másik Quino

A másik Quino

Quino meghalt, de a valóságban egy másik Quino ment el, azon túl, akire ma már szinte mindenki Mafalda apjaként emlékszik. Az 1970-es években egy alsóosztálybeli külvárosi gyerek számára az egyetlen lehetőség az újságárusok által nem kínált olvasmányokhoz való hozzáférésre az volt, hogy elzarándokolt a legközelebbi könyvtárba, hosszú utakat megtéve a pusztaságokon és a