Szerző/ Raquel G. Solís
Spanyolország történelmének első dzsihadista támadásának elkövetője továbbra is megoldatlan rejtély, és még mindig több a kérdés, mint a válasz.
Nem 4 elővárosi vonaton történt, csúcsidőben, az Atocha állomáson 2004. március 11-én, hanem az 1980-as évek közepén az "El Descanso" étteremben, és 18 halottat és 82 sérültet követelt.
Soha nem derült ki, hogy ki követte el a támadást, bár négy terrorista csoport vállalta magára.
Ez 1985-ben történt, 19 évvel korábban, április 12-én este fél tizenegy körül, a Torrejón de Ardoz katonai bázis közelében. Tizennyolc ember meghalt és 82 megsérült. Annak ellenére, hogy néhány nap múlva lesz 39 éve, a tettes kiléte még mindig ismeretlen.
Csak az áldozatok száma volt egyértelmű: 18 halott spanyol állampolgár és 82 sebesült, akik közül 14 amerikai volt. Az a tény, hogy az étteremben a Torrejón de Ardozban található amerikai bázis amerikai katonái is megfordultak, arra engedett következtetni, hogy a célpont nem spanyol, hanem amerikai volt. A támadás elkövetésének időpontja - este fél tizenegy körül - azonban nem tette életképessé ezt a feltételezést, mivel túl késő volt ahhoz, hogy amerikai katonák étkezzenek.
Az sem volt világos, hogy milyen típusú robbanóanyagot robbantottak fel; a klorotittól kezdve a pentriten át a trinitroluénig mindenről beszéltek. Az egyetlen, amit biztosan tudtak, hogy az 5 és 15 kilogramm közötti súlyú bomba egy elhagyott sporttáskában volt az étterem pultja alatt, a mosdók közelében.
Forrás: RTVE: 30 évvel az El Descanso étteremben történt robbanás után, amely 18 ember halálát okoz ta / RTVE
De Spanyolország közelmúltbeli történelmének harmadik legnagyobb merényletének igazi rejtélye, amelyet csak az M-11-es 190 halottal és a Hipercor-robbantás 21 halottal előzött meg, még mindig az, hogy ki tette.
Órák teltek el, és senki sem ismerte fel, amíg az első követelések el nem kezdtek hangzani. Ezek között volt az iszlám dzsihádé is. Ezt egy nemzetközi hírügynökség bejrúti fiókjának névtelen telefonhívásán keresztül tette. Azt mondta, hogy addig folytatják a támadásokat, amíg az utolsó izraeli katona el nem hagyja Dél-Libanont.
A közlemény szerint ez megtorlás volt a Bir al- Abedben, a város síita negyedében elkövetett mészárlásokért, ahol négy nappal korábban egy autóbomba felrobbanása 92 embert ölt meg. A síita fundamentalisták egyenesen Izraelt és az Egyesült Államokat vádolták azzal, hogy ők állnak a mészárlás mögött.
A probléma azért merült fel, mert nem csak ők igényelték. Cukrozott borítékokat találtak a "Waad " szóval , egy fogadalommal, amelyet a Népi Front Palesztina Felszabadításáért - Különleges Kommandó (PFLP-EC), a PFSZ egyik szakadár csoportja használt, hogy felelősséget vállaljon a támadásokért. Valójában az első vizsgálatok Hamza Tirawira, e csoport egyik harcosára mutattak rá.
Nem csak ezt, hanem egy közleményben vállalta a felelősséget, amelyben sajnálatát fejezte ki a véletlenül ott tartózkodó spanyolok halála miatt - írja az El Periódico. Ezt a feltételezést végül elvetették, mivel nem történt letartóztatás.
Az ETA-t is gyanúsították. Ennek oka az volt, hogy a baszk terrorista csoport NATO-ellenesnek vallotta magát, és az akkori sajtó szerint éppen az amerikai bázis közelsége miatt ők voltak az első számú gyanúsítottak. Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy Spanyolország azokban az években az úgynevezett "ETA óloméveit" élte.
Még így sem lehetett kizárni, hogy a GRAPO-t, és azt a feltételezést követve, hogy az elkövetők spanyolok voltak. Valaki torz hangon felhívta az Antena 3 rádióállomást, azt állítva, hogy ennek a csoportnak a nevében telefonál. A telefonáló sajnálatát fejezte ki, hogy a támadás nem a tervezett időpontban, reggel háromnegyed kilenckor történt, amikor a hely tele lett volna amerikaiakkal - írja az El País című újság.
A madridi és sevillai ABC címlapjai. április 14.
Érdekes módon 2005-ben, húsz évvel később, a támadás egyik túlélője a sajtóban látja Mustafa Setmarian Nasar, az ugyanabban az évben Pakisztánban letartóztatott Al-Kaida-vezér fényképét, és felismeri őt. Azt állítja, hogy kezdettől fogva gyanús volt neki, és azt mondja, hogy látta, amint a robbanás helyszínén elhelyezett egy táskát.
Kezdetben a rendőrség nem veszi túl komolyan. Az ügy aktájának átnézése során azonban rájönnek, hogy más tanúk is hasonló tulajdonságokkal rendelkező gyanúsítottra utalnak.
Az Interviú szerint erre utalnak azok az amerikai katonák is, akik ott voltak, és akiket hipnózisos kezelésnek vetettek alá, hogy emlékezzenek olyan részletekre, amelyek fényt deríthetnek.
Ezt a nyomot követve az ügyet újra megnyitják. Baltasar Garzón bíró nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene, de tartózkodási helye továbbra is ismeretlen. Egyes források szerint Guantánamón, mások szerint Szíriában lehet, de senki sem tudja biztosan.
Annyit tudni, hogy szíriai származású. Spanyol állampolgársággal rendelkezik, miután feleségül vett egy madridi nőt, akitől két gyermeke született. Már 12 éve él Spanyolországban, anélkül, hogy letartóztatták volna, vagy gyanúsítottként kezelték volna a támadásban.
Raquel G.Solís
Periodista en búsqueda de proyectos nuevos. Defensora del periodismo serio basado en datos y no de opiniones o declaraciones.
