TR: "A legjobb módja a zászló kitűzésének Trump beiktatásának napján".
"Nem fogunk többé politikai karikatúrákat közölni". Ennyire nyersen fogalmazott a The Latrobe Bulletin szerkesztője egy jegyzetben (a link megtekintéséhez VPN kell), amelyben bocsánatot kért Lee Judge(Substack) karikatúrájának közzétételéért, és bejelentette, hogy a továbbiakban nem fognak politikai karikatúrákat közölni, "hogy ne osztódjanak meg".
Ma elnézést kérünk, amiért egy ilyen sértő politikai karikatúra átcsúszott szerkesztőségünkön és bekerült a szerkesztőségi oldalunkra a 123. kötet - 20. szám 2025. január 16-i, csütörtöki számában.
Bár a politikai karikatúrák sok éven át jelentek meg az újságokban, köztük a Latrobe Bulletinben is, ez az utolsó példa arra, hogy úgy érezzük, kifutottak a korukból.
Amerikaiakként minden oldal jogait és nézeteit tiszteletben tartjuk, azonban biztosítjuk Önöket, mint az Önök közösségi újságját, hogy ez a kép nem tükrözi a mi álláspontunkat...
Többé nem fogunk politikai karikatúrákat közölni, mert mi a közösség javítására törekszünk, nem pedig megosztására.
Dave Cuddihy, kiadó
Dave Cuddihy Facebook-bejelentéséhez már több mint 300 hozzászólás érkezett.
Randy Bish karikaturistának saját elmélete van a Latrobe döntésének eredetéről, és úgy véli, hogy az Leslie Rossi üzenetéből ered.
Most már tudjuk, kit sértett meg egy politikai karikatúra a Latrobe Bulletinben...
Nem más, mint Pennsylvania állam képviselője, Leslie Rossi. (a Westmoreland megyei "Trump-ház " tulajdonosa és megalkotója).
Szégyenletes, hogy bármelyik újság elhallgattatja a szólásszabadságunkat csak azért, mert valakit "megsértett" egy karikatúra.
Az, hogy egy újság a leggyávább döntést választja, és a bocsánatkérés mellett a karikatúrákat is levágja, sokat elárul az egészség és a pluralitás hiányáról. A karikatúrák, amelyek történelmileg szinte születésük óta a nyomtatott sajtóhoz kötődnek, azért jelennek meg a vélemény rovatban, mert még mindig a szerzőik véleményét képviselik.
A karikatúrák törlésével a lap azt üzeni az olvasóinak, hogy szarik az emberek véleménynyilvánítási szabadságára. Gondolom, mostantól a The Latrobe Bulletin is leállítja a véleménycikkek közzétételét, hogy "ne okozzon megosztottságot".
Ezt már láthattuk a The New York Times esetében, amely 2019. július 1-jén leállította a politikai karikatúrák közzétételét, miután vita alakult ki egy olyan karikatúra miatt, amely véletlenül Donald Trumpot is ábrázolta.
De nem ezek az egyetlen esetek. 2016-ban a San Diego Union-Tribune kirúgta Ramses II mexikói karikaturistát egy Donald Trumpot kritizáló karikatúra miatt, amely a mexikóiak által fizetendő fal építésére vonatkozó elképzelése miatt készült.
Az egyik legtöbbet emlegetett esemény Michael de Adder kanadai karikaturista 2019-es kirúgása volt, akit egy nappal azután rúgtak ki, hogy az egyik Trumpról készült karikatúrája vírusként terjedt.
Szintén 2019-ben az Elko Daily bocsánatot kért egy Trumpról szóló vicc miatt, bár ez alkalommal legalább a médium nem áldozta fel a szerzőjét.
Az Egyesült Államokban Trump vagy valamelyik ötletének karikírozása miatt indított eljárások száma - beleértve egy iskolai esetet is - messze meghaladja a Bidenről készült karikatúrák miatti viták számát. Amennyire emlékszem, az egyetlen említésre méltó eset (és ez Ausztráliában történt) a The Australian újság elleni rasszizmus vádja volt egy Joe Bidenről és Kamala Harrisről készült karikatúra miatt.
Humor a bajban, esetek gyűjteménye
Olyan karikaturisták esetei, akik karikatúráik vagy szatirikus illusztrációik miatt kerültek valamilyen jelentőségű problémába. Van néhány történet más emberekről is, akik - anélkül, hogy karikaturisták lettek volna - bajba kerültek, mert megosztották azokat.
