Bűnöző. Karikatúra 23/11/2024 a CTXT-ben
A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu és Yoav Gallant ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt az október 8. és 2023. május 20. között elkövetett cselekmények miatt.
Az I. Nemzetközi Büntetőbíróság I. előzetes tárgyalóterme ezért elutasítja Izrael állam joghatósági kifogásait, és elfogatóparancsot ad ki Netanjahu és Gallant ellen.
A 2024. november 21-i sajtóközleményben a bíróság a letartóztatási parancsok mellett érvel:
A kamara elfogatóparancsot adott ki két személy, Benjamin Netanjahu és Yoav Gallant ellen, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények miatt, vagyis azon a napon, amikor az ügyészség benyújtotta az elfogatóparancs iránti kérelmeket.
A letartóztatási parancsok a tanúk védelme és a nyomozás lefolytatásának biztosítása érdekében "titkosnak" minősülnek. A kamara azonban úgy döntött, hogy az alábbi információkat nyilvánosságra hozza, mivel úgy tűnik, hogy az elfogatóparancsban foglaltakhoz hasonló magatartás zajlik. A kamara továbbá úgy véli, hogy az áldozatok és családtagjaik érdekében áll, hogy tájékoztatást kapjanak az elfogatóparancsok létezéséről.
Először is, a tanács úgy ítélte meg, hogy Netanyahu és Gallant úr állítólagos magatartása a Törvényszék joghatósága alá tartozik. A tanács emlékeztetett arra, hogy egy korábbi összetételben már döntött arról, hogy a Törvényszék joghatósága a szóban forgó helyzetben kiterjed a Gázai övezetre és Ciszjordániára, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is. A tanács továbbá elutasította, hogy hivatalból éljen mérlegelési jogkörével a két ügy elfogadhatóságának megállapítása érdekében ebben a szakaszban. Ez nem érinti az ügyek joghatóságának és elfogadhatóságának egy későbbi szakaszban történő meghatározását.
A bűncselekmények tekintetében a kamara megalapozottan vélte, hogy az 1949. október 21-én született Netanjahu úr, aki az érintett magatartás idején Izrael miniszterelnöke volt, és az 1958. november 8-án született Gallant úr, aki az állítólagos magatartás idején Izrael védelmi minisztere volt, a következő bűncselekményekért felelősek, mint társszerzők, mivel a cselekményeket másokkal közösen követték el: az éheztetés mint hadviselési módszer háborús bűntette; és az emberiség elleni bűncselekmények, azaz gyilkosság, üldözés és más embertelen cselekmények.
A kamara továbbá alapos okot talált arra, hogy Netanjahu úr és Gallant úr polgári elöljáróként büntetőjogi felelősséggel tartozik a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításának háborús bűntettéért.
Állítólagos bűncselekmények
A kamara megalapozottan feltételezte, hogy az érintett időszakban az Izrael és Palesztina közötti nemzetközi fegyveres konfliktusra vonatkozó nemzetközi humanitárius jogot alkalmazták. Ennek oka, hogy mindketten az 1949. évi genfi egyezmények magas szerződő felei, és hogy Izrael megszállja Palesztina legalábbis egy részét.
A kamara úgy ítélte meg továbbá, hogy a nem nemzetközi fegyveres konfliktusra vonatkozó jog alkalmazandó az Izrael és a Hamász közötti harcokra. A kamara úgy ítélte meg, hogy Netanjahu és Gallant urak állítólagos magatartása az izraeli kormányzati szervek és fegyveres erők tevékenységét érintette a palesztinai polgári lakosság, pontosabban a gázai polgári lakosság ellen. Az ügy tehát egy nemzetközi fegyveres konfliktusban részt vevő két fél közötti viszonyt, valamint egy megszálló hatalom és a megszállt területen élő lakosság közötti viszonyt érintette. Ezen okok miatt, ami a háborús bűncselekményeket illeti, a kamara úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi fegyveres konfliktusok jogával összhangban kell kiadni a letartóztatási parancsokat. A Kamara azt is megállapította, hogy az állítólagos emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték .
A kamara megállapította, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy mindkét személy tudatosan és szándékosan megfosztotta a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen tárgyaktól, beleértve az élelmiszert, a vizet, az orvosi gyógyszereket és készleteket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8-tól 2024. május 20-ig.
Ez a következtetés azon alapul, hogy Netanjahu úr és Gallant úr a nemzetközi humanitárius jogot megsértve akadályozta a humanitárius segítségnyújtást, és hogy a rendelkezésükre álló összes eszközzel nem segítették elő a segélyezést. A kamara megállapította, hogy magatartásuk azt eredményezte, hogy a humanitárius szervezetek nem tudtak élelmiszert és más alapvető javakat biztosítani a rászoruló gázai lakosságnak. A fenti korlátozások, az áramkimaradásokkal és a csökkent üzemanyag-ellátással együtt komoly hatással voltak a gázai vízellátásra és a kórházak orvosi ellátási képességére is.
A kamara azt is megjegyezte, hogy a Gázának nyújtott humanitárius segélyt engedélyező vagy növelő határozatok gyakran feltételhez kötöttek. Ezeket nem azért hozták meg, hogy Izraelnek a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeinek eleget tegyenek , vagy hogy biztosítsák, hogy a gázai polgári lakosság megfelelő mennyiségű, a számára szükséges javakhoz jusson. Valójában a nemzetközi közösség nyomására vagy az Egyesült Államok kérésére válaszoltak. Mindenesetre a humanitárius segélyek növelése nem volt elegendő ahhoz, hogy javítsa a lakosság alapvető javakhoz való hozzáférését.
A kamara továbbá megalapozottan úgy vélte, hogy a humanitárius segítségnyújtási műveletekhez való hozzáférés korlátozása tekintetében nem állapítható meg egyértelmű katonai szükségszerűség vagy a nemzetközi humanitárius jog szerinti egyéb igazolás. A többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az ENSZ főtitkára, államok, valamint kormányzati és civil társadalmi szervezetek által a gázai humanitárius helyzetre vonatkozóan tett figyelmeztetések és felhívások ellenére csak minimális humanitárius segítségnyújtást engedélyeztek. E tekintetben a kamara figyelembe vette a nélkülözés elhúzódó időszakát és Netanjahu úr nyilatkozatát, amelyben az alapvető javak és a humanitárius segélyek leállítását a háború céljaival hozta összefüggésbe.
Ezért a kamara megalapozottan úgy találta, hogy Netanjahu úr és Gallant úr büntetőjogi felelősséggel tartozik az éheztetés mint hadviselési módszer háborús bűntettéért.
A kamara megállapította, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy az élelmiszer, a víz, az áram és az üzemanyag, valamint a speciális orvosi ellátás hiánya olyan életkörülményeket teremtett, amelyek a gázai polgári lakosság egy részének elpusztításához vezettek, ami a civilek, köztük a gyermekek alultápláltság és kiszáradás miatti halálához vezetett. Az ügyészség által bemutatott, a 2024. május 20-ig terjedő időszakra vonatkozó anyag alapján a kamara nem tudta megállapítani, hogy a megsemmisítés emberiesség elleni bűncselekmény valamennyi eleme teljesült. A Kamara azonban úgy találta, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy az emberiség elleni bűncselekményt, azaz a gyilkosságot ezen áldozatok vonatkozásában követték el.
Továbbá azáltal, hogy szándékosan korlátozták vagy megakadályozták az orvosi felszerelések és gyógyszerek, különösen az altatószerek és altatógépek Gázába való bejutását, a két személy felelős azért is , hogy embertelen cselekedetekkel nagy szenvedést okoztak a kezelésre szoruló embereknek. Az orvosokat arra kényszerítették, hogy érzéstelenítés nélkül operálják meg a sérülteket és végezzék el az amputációkat, beleértve a gyermekeket is, és/vagy arra kényszerítették őket, hogy nem megfelelő és nem biztonságos eszközöket használjanak a betegek nyugtatására, ami rendkívüli fájdalmat és szenvedést okozott nekik. Ez más embertelen cselekmények emberiség elleni bűntettének minősül.
A kamara azt is megalapozottan feltételezte, hogy a fenti magatartás megfosztotta a gázai polgári lakosság jelentős részét alapvető jogaitól, beleértve az élethez és az egészséghez való jogot, és hogy a lakosságot politikai és/vagy nemzeti okokból vették célba. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy az üldöztetés emberiesség elleni bűntettét követték el.
Végül a kamara megállapította, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy Netanjahu és Gallant urakat polgári elöljáróként büntetőjogi felelősség terheli a gázai polgári lakosság elleni támadások szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért. E tekintetben a kamara úgy ítélte meg, hogy az ügyészség által benyújtott anyag csak két olyan incidensre vonatkozóan tett megállapításokat, amelyek a polgári lakosság ellen szándékosan irányított támadásoknak minősíthetők. Megalapozottan feltételezhető, hogy Netanjahu úr és Gallant úr, annak ellenére, hogy rendelkeztek olyan intézkedésekkel, amelyekkel megakadályozhatták vagy elnyomhatták volna a bűncselekmények elkövetését, vagy biztosíthatták volna az ügynek az illetékes hatóságokhoz történő továbbítását, nem tették ezt meg.
A letartóztatási parancsra adott reakciók közül kiemelkedik egyes politikai vezetők álláspontja, akik bejelentették, hogy nem kívánnak eleget tenni a parancsnak, ha Netanjahu a földjükre lép. Németország például jelezte, hogy nem fogja letartóztatni Netanjahut.
Steffen Hebestreit, a német kormány szóvivője úgy véli, hogy Berlin valószínűleg nem fog eleget tenni a Netanjahu elleni ICC-parancsnak:"Nehezen tudom elképzelni, hogy Németországban ilyen alapon letartóztatásokat lehessen végrehajtani" - mondta.
Joe Biden "felháborítónak" nevezte a nemzetközi elfogatóparancsot.
"Felháborító, hogy az ICC letartóztatási parancsot adott ki izraeli vezetők ellen. Hadd fogalmazzak még egyszer világosan: bármit is sugalljon az ICC, Izrael és a Hamász között nincs egyenlőségjel. Mindig Izrael mellett fogunk állni a biztonságát fenyegető veszélyekkel szemben".
Orbán Viktor, Magyarország szélsőjobboldali elnöke "arcátlannak" és "cinikusnak" nevezi a bíróság döntését, és meghívja Netanjahut, hogy látogasson el Budapestre, biztosítva, hogy a hágai büntetőbíróság végzése nem lesz hatással országára.
Olaszországban Guido Crosetto védelmi miniszter kijelentette, hogy bár "helytelen" Netanjahut és Gallantot a Hamaszhoz hasonlítani, ha mindketten Olaszországba lépnének, "meg kell állítanunk őket". Matteo Salvini, miniszterelnök-helyettes, infrastrukturális és közlekedési miniszter azonban nem osztja ezt a véleményt. "Tervezem, hogy hamarosan találkozom az izraeli kormány képviselőivel, és ha Netanjahu Olaszországba jönne, szívesen látnánk. A háborús bűnösök mások" - mondta Salvini péntek reggel a védelmi miniszter szavai ellenére(Forrás).
Javier Milei, Argentína elnöke szintén elutasította a Netanjahu elleni elfogatóparancsot, és a népirtást a védelemhez való jogra hivatkozva utasította el a bűnözők védelmében: "Ez a határozat figyelmen kívül hagyja Izrael törvényes jogát, hogy megvédje magát az olyan terrorszervezetek folyamatos támadásaival szemben, mint a Hamász és a Hezbollah".
Miközben ez történik, Izrael továbbra is szertelenül mészárolja a civileket mind Palesztinában, mind Libanonban , és ismétlődnek az ENSZ békefenntartó missziója elleni támadások. Az UNIFIL arról számolt be, hogy négy kék sisakosa megsebesült egy libanoni izraeli támadásban.
Netanjahu a változatosság kedvéért válaszul antiszemitának nevezte az ICC-t, és megköszönte Biden és Orbán Viktor támogatását.
Május 24-én a Nemzetközi Bíróság (ICJ) arra kötelezte Izraelt, hogy állítsa le a Rafah elleni katonai offenzívát, és nyissa meg az átkelőt Egyiptommal, hogy beengedje a humanitárius segélyeket. Nem kell felidézni, hogy Netanjahu hol rontotta el ezt a parancsot.
Három nappal korábban a Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsot kért Netanjahu izraeli miniszterelnök és Galant védelmi miniszter ellen esetleges háborús bűncselekmények miatt, és ugyanezt az intézkedést kérte a Hamász több vezetője ellen is.
A letartóztatási parancs, túl a "szimbolikus" és meglehetősen megkésett szándéknyilatkozaton, a"kevesebb az semmi". Kevés az esélye annak, hogy ezeket a fickókat letartóztatják. Az ICC-nek nincs saját rendőri ereje, így az alapszabálya szerint az ICC-t alkotó 124 állam köteles letartóztatni és átadni minden olyan személyt, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, ha az a területükre lép. A körülmények eltérőek.
